Árajánlat készítés II. - Felmérési napló

Írta: Tóth Ervin.

Cikksorozatunkkal segítséget kívánunk nyújtani mind a kollégáknak a minőségi munkavégzéshez és a reklamációk megelőzéséhez, mind a megrendelőknek a kontárok és a rossz minőségű munkák elkerüléséhez.
 
Előzőekben beszéltünk az árajánlat fontosságáról. Most meg kell vizsgálni, hogy miként készülhet el egy árajánlat.
Legelső teendő, a munkaterület felmérése. Miként készítsünk felmérési naplót?

Kezdjük a festendő falfelületek meghatározásával.

Az oldalfalak, és a mennyezet festési felületeit m2- ben határozzuk meg. Mérjük meg a falak hosszát körben, és szorozzuk meg a helyiség magasságával, így megkapjuk a festendő falak méretét m2- ben. A kiszámolt felületből az 1,5 m2 –nél nagyobb nyílásokat, és az 1 m2 –nél nagyobb összefüggő nem festett felületeket, idegen burkolatokat le kell vonni.

  • Díszítéseket (hengerezés, bármilyen más díszítés) a valós m2 –ben kell meghatározni.
  • Tapétázás mennyiségét a festéssel hasonlóan kell meghatározni.
  • Tapétaléc, polisztirol díszlécek felszerelését, ragasztását méterben kell meghatározni.
  • Bandázsolást, hézagtakarást méterben kell meghatározni.
  • A festett, vagy meszelt falfelületeken végzett lekaparásokat, vagy a mázolt felületek leégetését, lemaratását, letisztítását mindig a mázolásra vonatkozó mennyiségeknek megfelelően kell elszámolni.
A homlokzatfestések mennyiségét a tényleges méretek alapján számítható kifejtett vetületi felülettel kell elszámolni. A homlokzati felületre a megfelelő festésre vonatkozó tétel mennyiségével együtt kell elszámolni az ereszalj, erkélylemez, loggia fal és mennyezet, valamint a 12 cm –t meghaladó függőleges falkiugrások oldalsó festett felületét is.
Nem számíthatók bele a homlokzatfestés felületébe:
- az 1,5 m2 –nél nagyobb nyílások felülete,
- az 1 m2 –nél nagyobb összefüggő, nem festett felületképzések.
 
A különböző szerkezetek mázolandó felületeit az alábbiak szerint kell meghatározni.
Ablakok mázolási felületeinek megállapításánál a mennyiséget m2 –ben kell meghatározni. A tokok béléseinek és borításainak mázolt felületét a bélésnek és borításoknak vetületi felülete jelenti. A hosszúság a béléseknél a tok belmérete, a borításoknál a borítás külső széle.

Az ablakszárnyak mázolandó felülete a tok belső szélességi és magassági méreteivel számított felület, egy oldalt figyelembe véve.
Kétrétegű ablakoknál az így kapott mennyiség kétszeresét kell figyelembe venni.
Faablakoknál a 0,5 m2 –nél kisebb, fémablakoknál a 0,1 m2 –nél kisebb nyílásokban ezt a felületet mindkét oldalt kell számítani.

Az ajtószárnyak mázolandó felülete a tok belső szélességi és magassági méretével meghatározott terület, két oldalt számítva.
Mélyen üvegezett ajtószárnyak területét az alábbi eltéréssel kell meghatározni:
Ha a mázolt vetületi felület a termékből adódó felület egyharmada, vagy annál kisebb, kétoldalú mázolás esetén is egy oldalon, egyébként, kétoldali mázolás esetén mindkét oldalon számítva kell figyelembe venni.
Rácsozattal ellátott ajtószárnyakon a rácsozat mázolását az ajtószárnyak mázolásán felül, külön tételben kell előirányozni.

Redőnyök, zsaluzatok felületének mennyiségét m2 –ben kell meghatározni. Redőnyöket, és rögzített zsaluzatokat egyoldali mázolás esetén a mázolt felület másfélszeresével, kétoldali mázolás esetén az egyoldalon mért felület háromszorosával kell figyelembe venni.
Nyitható levelű zsaluszárnyakat egyoldali mázolás esetén a vetület kétszeresével, kétoldali mázolás esetén az egyoldali mérés négyszeresével kell számolni.
 
Rácsok, kerítések mennyiségét m2 –ben kell meghatározni.
Egyszerű, díszítés nélküli szögacélból készült rácsokat, korlátok, vagy acélcsőből készülteket, ha az osztások közötti hézag 10 cm –nél nagyobb, egyoldali vetületi területtel, egyszerű vasrácsként kell számítani.
Szögacélból, vagy acélcsőből készült rácsok, korlátok mázolását, ha azok egyszerűbb motívum díszítéseket tartalmaznak, vagy ha a rácsrudak közötti hézag 10 cm, vagy ennél kisebb továbbá a detektívrács és apácarács mázolását m2 –ben számított egyoldali vetülettel, egyéb tételektől elkülönítve, díszített felületként kell számítani.
Sodronyfonat kerítések esetén a mázolandó felületet a tüskésdrót magasítással növelt területe jelenti, egy oldalon számítva, akkor, ha tüskésdrót is mázolva lesz.
 
A 80NÁ és annál kisebb átmérőjű csövek, vezetősínek, földelő szalagok, kábelek, gyűjtősínek mázolását
m –ben kell számítani.

Darabszám szerint kell meghatározni a mázolást:
A gépészeti szerelvényeken (kondenzedényeken, tűzcsapon, szekrényajtón, kereten, szelepen, tolózáron, stb. )
  • WC, vizelde, öblítőtartályon,
  • mosogatón,
  • falikúton,
  • szifonon ,
  • csőjelző gyűrűn, stb.

Fűtőtestek mázolásánál a mennyiséget m2 –ben kell meghatározni.
A mennyiséget az egy oldalon mért bordánkénti szélesség és magasság méreteiből számított terület két és félszeresével, a bordák számának figyelembevételével összegzett m2 felülettel kell számításba venni. Lapradiátorok esetén a tényleges felületet kell számítani egy, vagy két oldali mázolás esetén.


Hullámlemez fedések egyoldali mázolásánál 1,3 –szeresével, hullámlemez redőnyök egyoldali mázolásánál a vetület 1,5 –szeresével kell figyelembe venni, és m2 –ben kell meghatározni.
 
Természetesen a tételes felméréstől el lehet tekinteni a megrendelővel közös megegyezés alapján, de a szükséges anyagszámításhoz feltétlenül kell a festendő, mázolandó felület nagysága.
 
A felmért adatokat vagy hagyományos módon számológéppel számoljuk, vagy egy elektronikus felmérési naplóba írjuk, ami egy gombnyomásra a leírtak szerint kiszámítja a festendő, mázolandó felületek nagyságát. Ma már többféle árajánlat készítő program létezik.

Példaként egy árajánlat készítő programmal készített felmérési napló.